A név valószínűleg Gerjen faluból (Tolna m., Pakstól D-re 25 km, 1400 lakos) származik az 1700-as évekből.
A faluban akkoriban a következő családok éltek: Tolnai, Pacskó, Vajda, Szűcs, Varga, Taba, Kovács, Balogh, Mező, Nagy, Hencse, Kardos, Szabó, Lőrincze, Béda, Csapó, Nyúl, Paczolai, Patkós és Bereczki. Ezek közül a Vajda név az, ami valószínűleg a mai Vida eredete lehet. A Vajda nevet a középkori okleveleken váltakozva írták, az akkor használatos írásjelekkel, Wayda vagy Wyda formában, 1299-ben pedig Wda-ként. A szövegkörnyezetből egyértelműen kiderül, hogy azonos névről van szó. A Vida név talán a (Szent) Vidből származtatható. Ez esetben a Vida és a Vajda családnevek azonos eredetűnek tűnnek, ez pontosan nem dönthető el. 1840 után egyre több beírás jelzi a gerjeni majorságokban lakó, római katolikus vallású zsellérek számának növekedését. Az anyakönyv által megőrzött néhány családnév között ekkor már egyértelműen szerepel a Vida név is.
Tovább is van, mondjam még:
- Az indogermán tő: “vyd-”, azaz VID- azt jelenti: látás. (Innen ered a video.) A hindu vallásban ez a fajta “látás” (vydia) a belső tisztánlátást is jelenti egyben.
- Más forrás szerint a “Vida” név a Nagy névkönyv elemzése alapján “erdőből jött, erdei embert” jelent.
-
Egy másik család az 1640-es évekből, Veszprémből, Vida János-tól származik. (Eredeti, Veszprém Városi Levéltárból kikeresett adat.) A név Somló és környékéről ered, az Anjou Királyi udvarból. Kisnemesi joggal rendelkezett Mária Terézia koráig, amikor is megfosztották, majd később visszakapta.
- Egyes “Vida” szláv eredetű, és „látót” jelent.
- Frühwirth Mihály szerint egyes Vidák a germán “Wirth”-ből lettek magyarosítva. Ilyenek még a Viola, Váradi, Városi, Völgyesi, Virág, Vig nevek is.
-
Balony 1895 előtt vezetett egyházi anyakönyvei jó fogódzót jelentenének a 19. századi és az azt megelőző időszak névállományára vonatkozólag. A 19. század közepén összeírták a nemeseket. Csak azokat ismerték el nemeseknek, akik azt hivatalosan igazolni tudták. A legnagyobb kúriákkal rendelkező nemesek voltak: Angyal, Both, Csiba, Csicsay, Csomor, Kláris, Kováts, Makó, Mórocz, Olláry, Pajor, Paksy Sebő, Takács, Tóth, Vas, VIDA,,Vörös, Zsemlye.
(forrás: Vörös Ferenc: Családnevek az idő dimenziójában Nyugat-Szlovákiában in: Társadalomtudományi szemle V. évf. 2003/3)
- A Wid- kezdetű germán nevek (=erdő) germán kicsinyitőképzős alakjának romanizált formája a Guido. Ugyanennek a germán névnek délszláv megfelelője a Vid. Rokon nevek: Vida, Vidos.
Forrás: http://vida_csaladnev.mlap.hu/
Tisztelt Címzett!
A magyarsított Vida néhez a következő történet tartozik:
A vecsési Wirth családok (jónéhány volt belőlük!) mint sok más sváb család, belekényszerült a névmagyarosításba.
Wirth János (*1904) a 1920-as években meghalt Viola Gábor tanító iránti tiszteletből választotta a Viola nevet. A rokonságba tartozó Wirth József az ó példáját követve, ugyancsak a Viola mellett döntött. A kérvényen az “o” mellé közel került az “l” betű. A hatalom embere a Violát Vidának olvasta. Wirth József nem akart Vida lenni, mégis az lett. Hát ennyit a vecsési Vidákról.
Üdvözlettel
Frühwirth Mihály
By: Frühwirth Mihály on 2008. Július 28.
at 17:58
Igen, a nevemet sokan írták Violának régebben és persze sokan viccelődnek is ezzel. Eddig nem gondoltam, hogy van valóságalapja
By: gerq on 2008. Július 28.
at 20:44
a Vida név Spanyolországból származik. Az “Ös” Vida Spanyolországból származhat.
Az én öseimet Nagysallóig tudom követni. Ur-Ur-Ur Apa:Vida János. 18?? évben született. Az én Nagymamám: Gregor Erzsébet. Gregor ist spanyol név. Vida spanyol szó, magyar jelentése: Èlet.
By: Vida, Katalin on 2009. Október 4.
at 20:03
Egy fontos dolog nincs megemlítve. Mégpedig az, hogy a Vida név már sokkal korábban jelen volt az országban, csak útó névként. Aztán lehetett belőle családnév.
By: Mészáros Csaba on 2009. December 26.
at 20:40
Ohh, köszönöm, ezt sem tudtam
By: gerq on 2009. December 30.
at 12:44
Érdekességképpen: Velem is megesett a viola-vida eset.
Édesanyám leánykori neve Vida.
1982- körül vizsgáztam le segédmotoros kerékpárra. Talán nyolcadikos lehettem. A Rákóczi téren a sikeres vizsga után a bácsi, aki emlékezetem szerint elég idős volt, a vidát violámak írta. Legalábbis én azt hittem.
Amikor reklamáltam, akkor rámnézett és azt mondta, hogy ha rendesen tudnék olvasni, akkor látnám, hogy az bizony Vida és majd akkor szövegeljek, ha megtanultam zsinórírással, szépen írni.
Utána kicsit megvastagította a kedvemért a “d” betűt, ami szerintem továbbra is jobban hasonlított egy “ol” betűre.
Lehet, hogy a sok névváltozat a régi zsinórírásból származó olvasási hiba?!
Hát ez az én egyik vida sztorim.
By: Szabó Ákos Péter on 2011. Október 21.
at 7:16
By: gerq on 2011. Október 21.
at 8:30
Az úttörő Kőrösi után több magyar kutató foglalkozott a szanszkrit és magyar nyelv összehasonlításával. Dr. Tóth Jenő indiai tanulmányai ideje alatt például kb. 1300 olyan szót gyűjtött, amelyek a magyar nyelv törzsi, családi, földrajzi stb. vonatkozású szókészletével mutatnak szoros kapcsolatot.
A Duka Tivadar által kiadott Körösi Csoma életrajz függeléke mint Csoma Sándor eredeti gyűjtését közli azt a kb. 250 szanszkrit szót, melyeket a magyarral egyeztethetőnek tartott. Az ehhez írt jegyzetekben olvashatunk a Körösi által kiemelt, Indiában szereplő, magyarral egyező családnevekről: Bala, Buda, Bodala, Barta, Bálya, Bod, Bede, Binde, Vajna, Beder, VIDA, Bardócz, Bihar, Hari, Csorja, Sánta, Buja, Székely stb. Mind a mai napig használunk olyan jó pogány magyar keresztneveket, melyek Indiában is népszerűek: Attila, Béla, Buda, Réka stb. A magyarral rokon hangzó szanszkrit szavakat most nem sorolom fel, de néhányat érdemes megemlíteni, azokat, melyek a legfontosabb jelentőségűek egy civilizált, vallásos kultúrájú nép életében:
ista, isan – isten; balavan – bálvány (!); agni – égni; átá – atya;
hirany – arany; kúp – kút; brikha – bika; arthak – érték;
dvára – udvar; kalasha – kulacs; stb.
Forrás: http://www.arvisura.van.hu/keret.cgi?/vedikus-hunok.htm
By: Vida Sándor on 2011. December 27.
at 7:52